Viszlát, Donna!
Pontosan egy hete búcsúztunk Vidal Sassoon-tól, és sajnos a sors úgy hozta, hogy most újra egy legendára kell emlékeznünk. Ma délelőtt elhunyt a diszkó királynőjének tartott Donna Summer.
Múlt héten, amikor a kertben megittunk egy-két pohár bort, és közben zenét hallgattunk, egyszer csak elkezdődött egy Donna Summer-szám, mire a barátom követelte, hogy kapcsoljuk ki, mert olyan ciki – persze nem hagytam, közöltem, hogy Donna soha nem ciki, és folytattam a szokásos Hot Stuff-táncot. Az énekesnő örökzöld dalai a mai napig nem maradhatnak ki a házibulikból, mindig azonnal hangulatot varázsolnak, talán épp ezért volt ekkora hatása a mai előadókra.
Donna Summer 1948 szilveszterén született, Janis Joplin hatására kezdett el énekelni, méghozzá egy rockzenekarban. Tizennyolc éves volt, amikor szerepet kapott a Hair című musicalben, így elköltözött otthonról. 1971-ben Donna Gaines néven adta ki első albumát, mely nem hozott különösebb sikert. Ezalatt többek közt háttérénekesnőként tevékenykedett, majd feleségül ment Helmut Sommer-hez, a jól hangzó „Summer” nevet pedig válásuk után is megtartotta. A Lady of the Night című albuma mérsékelt sikert hozott, ám nem kellett sokat várnia ahhoz, hogy ikon legyen – 1975-ben megírta a Love To Love You Baby című dalát, melynek hallatán producere azt javasolta, hogy merész lépés lenne a számban erotikus hangokat hallatnia, orgazmust imitálva. Ekkoriban az erotika rendkívül eladható és népszerű volt, így bár vonakodva, de Summer beleegyezett a felvételbe. Az amerikai lemezkiadóknak annyira tetszett az ötlet, hogy rendeltek egy hosszabb verziót is a számból, így megszületett a végleges, 17 perces változat.
Az 1977-es I Remember Yesterday című album tartalmazta azt a dalt, mely a mai zenére is hatalmas hatással van: az I Feel Love volt az első popdal, mely elektronikus elemeket is tartalmazott, ez természetesen óriási siker lett. Az énekesnő még ebben az évben megkapta első Grammy-díját, mellyel később még négy alkalommal tüntették ki. Sajnos a siker nem volt felhőtlen, Summer nem tudott azonosulni a szexistennő imázzsal, konzervatív szüleit pedig sokkolta az I Feel Love leplezetlensége, így bevallása szerint az öngyilkosság is megfordult a fejében. Idegösszeomlása után végül a keresztény hitben talált vigaszt.
1979-ben újabb albumot adott ki Bad Girls címmel, mely olyan slágereket tartalmazott, mint a mai napig népszerű Hot Stuff. Ezt a lemezt az 1980-as The Wanderer követte, melyben az énekesnő elszakadt a diszkótól, ezt követte az 1982-ben megjelent Donna Summer című korong, mely rendkívül nagy sikert aratott, és olyan művészek is közreműködtek benne, mint Eric Clapton, vagy Michael Jackson.
http://www.youtube.com/watch?v=C2q2bis6eLE&feature=related
Egy évvel később jött ki a feminista himnusznak tartott She Works Hard for the Money, mely szintén hihetetlenül népszerű lett. A diszkóhoz végül 1989-ben tért vissza az Another Place and Time című albumával. Az elkövetkező években főleg remixek formájában találkozhattunk a számaival, majd 2008-ban, közel 17 év után jelentkezett egy új albummal, mely a Crayons címet kapta. 2011-ben visszatért első komoly sikeréhez, a Love to Love You Baby-hez, melyhez annyi kétely fűzte – miután évekig nem adta elő élőben, a Loverdose nevű parfüm reklámjához újra felvették a legendás számot.
Summer, aki imádta és aktívan gyakorolta is a festészetet, titokban küzdött a rákkal, az azonban erősebbnek bizonyult nála, és május 17-én reggel, életének 63. évében, családja körében hunyt el.
