Phenom’ Top 2014: Az albumok

Angel Olsen

Míg napjaink női előadói lelkileg és testileg is egyre inkább kitárulkoznak, jó látni, ha valakinek van mersze befelé fordulni, és megőrizni a dalok mögött titkot. Angel Olsen először kapott maga mögé egy rendes zenekart, és bár sokan féltették attól, hogy ettől majd szerzeményei elvesztik törékenységüket, utólag csak örülhetünk ennek a fejleménynek. Olsen hol gyengéden, hol könyörtelenül énekel függetlenségről, magányról és a nehéz vagy érthetetlen döntésekről, a zenekar pedig midig kellő távolságból kíséri ezeket a vallomásokat. Folk, a kilencvenes évek indie-rockja, akusztikus balladák – mintha Angel Olsen úgy döntött volna, hogy megcsinálja azt a lemezt, amit Cat Power vagy a korai PJ Harvey már nem fog. Mintha tíz körömmel szántaná fel valaki a hallójáratokat, aztán cukorral szórná be a sebet (a White Fire esetében pedig sóval).