No Doubt – Phenom’ Retrospektív
A nagy együttes-sztorit olvasgatva nem igazán tudtam eldönteni, hogy az akkor alakult, és mára gigaóriássá nőtt Interscope lemezkiadó volt balfék, a No Doubt játszott még nemtúljó zenét, vagy egyszerűen mindegyik fél a körülmények áldozata volt, de biztos ami biztos, a szekérrel volt valami komoly probléma, és így nem is akart nagyon meglódulni. A mélyen tisztelt publikumnak egyszerűen nem kellett a No Doubt. Igaz a nulla kislemezzel, nulla promóval és nulla rádióknak elküldött anyaggal nem is tudatosulhatott a közönségben ez a szükséglet. Gonosz világ a kereskedelem. De aztán elérkeztünk I’m Just a Girlöstül és Don’t Speakestül a harmadik albumhoz, a világ máig egyik legsikeresebb korongjához, a Tragic Kingdomhoz. Utána pedig már mindenkinek kellett a No Doubt. Nagyon.
A következő korong, a Return of Saturn csak 2000-ben került a boltok polcaira. Közben felnőttek azok a bizonyos beteg gyerekek és egy másik szempontból még betegebbek lettek. Anyuci nem főzött többé teát, de a haverok annál több rövidet töltöttek. Ezt a kellemes vonalú változást pedig örömmel követte a No Doubt is, összedobva néhány olyan bulis számot, amit máig örömmel hallgatunk az első nagy CD-író-korszakból fennmaradt válogatásokból. Ex-Girlfriend, Bathwater, New a rockos bulikra, és a már felnőtt élet felé kacsingató Simple Kind of Life mind-mind további hosszú bejegyzésekkel és ódákkal egészítették ki a banda jövőbeli Wikipedia-oldalait.
A következő mérföldkőre Jamaicában botlottak bele a srácok és a lány. Úgy nevezték el, hogy Rock Steady. A buliban őrjöngő közönséggel ismét együtt nőtt a meztelen dobos és a rózsazsín hajú csaj. Ki tudja, mit csináltak abban a jamaicai stúdióban, néhány gandzsás arccal a srácok, de sikerült olyan lemezt összedobniuk, melyből egyszerre tud áradni a nyugalom, melyre a frissen felnőtt publikumnak oly nagy szüksége lehet, a lázadó hangvétel, mely olyannyira örök és az a csipetnyi gépzene, ami a korszakban annyira kellett az európai füleknek. Hella Good, Hey Baby és Underneath It All. A szekér újra meglódult, és világszerte száguldott a slágerlisták útjain. Majd amilyen gyorsan indultunk, olyan gyorsan fékeztünk is. Két év után jött a tizenegy évet felölelő válogatás, a The Singles egy kislemezzel, az It’s My Life-al kiegészülve. A No Doubt pedig a válogatás megjelenése után bejelentette a szünetet és mindenki döcögött tovább a maga útján. Egy időszak véget ért akkor. Nyugdíjba vonult egy együttes, ami filmzenét szolgáltatott egy nagyon-nagyon különleges generáció egy egész évtizedének és minden élethelyzetének – nem csak filmeknek.
2009-ben, hét évvel a válogatás, és több mint kilenc évvel a legutóbbi album után a srácok bejelentették, hogy 2011-ben kilenc új dallal, vagyis egy egész új koronggal jelentkeznek. A közönség még mindig éhes a No Doubt-ra és eddig mindig jóllakott. Reméljük, jövőre újra feltölthetik szívünket. Nosztalgiával? Vagy olyan dalokkal, melyek követik a régi rajongótábor új élethelyzeteit? Teljesen mindegy. A No Doubt egyszerűen olyan kilencvenes évekesen, ezredfordulósan király volt,lesz, és marad. Semmi kétség.
Szerző: Kani
