YUNGBLUD
„Ez a dolog egyre kevésbé szól rólam, hanem egyre inkább szól rólunk” – YUNGBLUD-interjú
Nemrégiben jelent meg YUNGBLUD (eredeti nevén Dominic Harrison) legújabb, az Imagine Dragons frontemberével, Dan Reynolds-szal közös kollaborációban készült, Original Me című dala, amelynek premierjére a New York-i Times Square-en került sor. A 22 éves énekes kihasználta a bemutató adta lehetőségeket, egy közönségtalálkozó keretein belül még egy kis crowdsurfingre is sort kerített, továbbra sem tartva határt önmaga és a hallgatósága között. Bár a zenész-énekes körül hatalmas, nemzetközi sikertornádó köröz az első, tavaly megjelent stúdióalbuma, a 21st Century Liability óta, a népszerűség önmagában nem tölti el megelégedettséggel. Számára az ismertség csupán egy magasabb cél elérésének eszköze. Interjú.
Miféle küldetéstudat lapul a zenéd mögött?
Az én dalaim a világ aktuális problémáiról szólnak, olyasmiről, amiről az emberek nem akarnak vagy nem mernek beszélni.
Sokáig éreztem magam meg nem értettnek, gyakran féltem is emiatt, és sokszor voltam magányos. Szóval elsősorban színtiszta önzésből azt szeretném elérni, hogy megtaláljam azokat az embereket, akik hozzám hasonlóan gondolkoznak. Én azokat az embereket képviselem, akiket más nem, hozzám kötődhetnek azok, akik máshoz nem tudnak.
Az a célom, hogy létrehozzak egy közösséget, ahova mind tartozhatunk. Szerintem ez a zene feladata. Épp ezért, ez a dolog egyre kevésbé szól rólam, hanem egyre inkább szól rólunk. Ebben mindannyian benne vagyunk.
Mire szeretnéd bátorítani az embereket?
Arra, hogy merjék felvállalni önmagukat, hogy mossák ki magukból a környezetük felé érzett megfelelési kényszert. Úgy gondolom, hogy egyszerűen nem kell, hogy az életünk részét képezzék olyan emberek, akik nem fogadnak el minket önmagunkért, és meg akarnak változtatni minket.
Milyen út vezetett téged a nemzetközi ismertségig?
A YUNGBLUD egy projektként indult elég korán, még a suliban, amikor úgy éreztem, hogy túl sok ember próbál befolyásolni és van rám hatással annak ellenére, hogy alapvetően félreért. Olyan valakikről van szó, akik nem ismertek, és akikhez nem volt közöm, mégis úgy bánhattak velem, mint egy darab sz*rral.
Én sosem szerettem ragaszkodni a szabályokhoz, de elég sokan voltak körülöttem, akik velem ellentétben igen, és szúrtam a szemüket. A szüleimmel viszont szerencsém van, ők elfogadtak, és szerettek mindennel együtt.
Még azt is hagyták, hogy fessem a körmeimet meg a hajam. A mai napig emlékszem a hajvédő szer illatára, amit anyám használt a hajam vasalása közben.
Mi volt a legnagyobb hatással a művészetedre?
Mindig azok az emberek inspiráltak, akiket nem lehet bepakolni egy felcímkézett dobozba, akik nem akarnak másokat követni, és akik maguk szabják meg a saját kereteiket lázadás és káosz által.
Ezért szeretem az Arctic Monkeys-t, Lady Gagát vagy épp Billie Eilisht. Minden hatással van rám, ami változtat a kultúrán, ilyen a Queen, Freddie Mercury és Mick Jagger is. Beleszeretek azokba a dolgokba, amik egy magasabb cél érdekében mernek szembe menni az árral.
Mit jelent számodra a szabadság?
Saját magamat, a rock and rollt. A félelemtől és megfelelési kényszertől mentes önkifejezés maga a szabadság.
Miből merítesz energiát az állandó pörgéshez?
Ez alapállapot nálam, már gyerekkoromban is megállíthatatlan voltam. Meztelenül rohangáltam otthon, le se lehetett lőni. Ez az energia minden, amim van, ezt adom át a zenémen keresztül. Remélem, hogy sok emberre átragad, és jobban tudják érezni magukat tőle.
Minél több emberrel szeretnék kapcsolódni. Az a célom, hogy a világ legnagyobb előadójává váljak megalkuvás és az önazonosságom elvesztése nélkül.
Koncertfotók: Kálló Péter – Rockstar Photographers
