Avatar photo
2020.10.23., 23:33

Erotika, románc és egy elfeledett botránylemez – Vallomás Madonna Erotica albumához

28 éve jelent meg Madonna Erotica című lemeze, illetve a hozzá készített művészeti fotógyűjtemény, a Sex book, ami máig a műfaj egyik legkeresettebb darabja. Tizenötévesen hallgattam meg először ezt az albumot, azóta sokszor előkerült, és az évforduló alkalmával is újra elővettem. És rájöttem, hogy mennyit adott nekem Madonna egyik legfontosabb lemeze, ami valójában nem is a szexről szól, hanem a szabadságról.

 
 

Tizenötévesen az ember bajban van a szexszel. Már kapiskálja mi az, de még nem biztos benne. Úgy éreztük, hogy a szex valami olyan dolog, amiről nem igazán szabad beszélni és ami tele van határokkal. Valamit szabad csinálni, valamit nem. Valamit illik csinálni, valamit nem. A szexben vannak helyes dolgok és vannak helytelen dolgok. A szex néha bűn, néha nem. Annyi biztos volt már akkor is – és ez nem is változott –, hogy a szex egy bonyolult dolog, ami könnyen lehet csodálatos és könnyen lehet borzalmas is.

Nem tudtam, hogy álljak a szexhez, főként 15 éves, fiatal, meleg fiúként. Abban biztos voltam, hogy a szex nem bűn, akkor sem, ha két férfi vagy két nő csinálja. De borzasztóan összezavart és bántott, hogy a szexről nem lehet beszélni, a szex tabu, a szex egy titkos dolog.

Mindeközben éppen ekkor fedeztem fel Madonna diszkográfiáját, és benne az akkor még csak 12 éves Erotica albumot. Halkan jegyzem meg, hogy a lelkemben ez öreg zenének számított. Ez pedig már csak azért is vicces, mert az akkoriban megjelent album ma már több mint 28 éves. Hallgattam a dalokat, fordítottam a dalszövegeket, lapozgattam a neten akkor még fellelhető Sex könyvet – Madonna Steven Meisellel készített egy gigantikus, művészi, soft porn fotósorozatot a szex minden formájáról – és közben megtanultam egy fontos dolgot: a szexről lehet beszélni. Sőt, kell is.

Az Erotica címadó dala, és vele együtt a Sex könyv tökéletes magyarázta el azt, hogy a szex nem egy tabu téma. Megmutatta, hogy mindenkinek vannak vágyai, olyan vágyai, amik a „normális” szextől néha eltérnek – és hogy igazából nincs is olyan, hogy „normális” szex.

Ezeket a vágyakat pedig végtelenül butaság elrejteni. Meg kell élni őket, át kell élni őket, engedni kell nekik. És beszélni róluk, megosztani másokkal. Azért, hogy a szex minden formája mindenkié legyen. És azért, hogy megkapjuk azt, amire szükségünk van. Erre világít rá a Sex könyv utolsó mondata is, amit sokaknak kéne sürgősen mantrázniuk az élet minden területén:

„Sok ember fél elmondani, hogy mire vágyik. És ezért nem kapják meg azt, amire vágynak.”

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Csak 15 éves voltam, de Madonna albumának hála felnőttebben és felszabadultabban tudtam gondolkodni a szexről, mint ahogy mások egész életükben teszik. És elfogadni a szexet az egyik legnagyobb segítség a világon. És az egyik legnagyobb szabadság.

Az Erotica album tanította meg nekem azt is, hogy a szeretet milyen fontos erő és mennyire fontos eszköz abban, hogy a társadalmunkat és világunkat egy jobb hellyé tegyük.

A Why It’s So Hard sorai akkor eszméletlen erővel ütöttek szíven és igazából teszik ma is. Az ezer kérdés, amit Madonna feltesz a dalban – „Mit kell tennem azért, hogy elfogadjanak, mit kell mondanom? Mit kell tennem azért, hogy tiszteljenek? Hogy kell játszanom? Mit kell tennem, hogy egyenlőnek érezzem magam, hova kell mennem?” – ott bujkálnak egész életünkben, és mindegyik problémára, ami ezekből a vágyakból ered, egy megoldás lenne: ha egyszerűen mindenki, mint a 7,5 milliárd ember ezen a bolygón szeretettel fordulna a másik felé. Mindez viszont 1992-ben ugyanolyan kétségbeejtően nehéznek tűnt, mint napjainkban: „Testvéreim, húgaim, miért nem tudjuk megtanulni megváltoztatni a rendszert, anélkül, hogy fájdalomban élnénk?”

Bár Madonna a dalban választ ad a kérdésre – „Hozd a szeretetedet! Énekeld a szeretetedet! Viseld a szereteted! Oszd meg a szeretetedet!” – úgy néz ki, nem csak közel kerülünk ahhoz, hogy megváltoztassuk azt a bizonyos rendszert, de egyre távolabb is. A munkám során én folyamatosan azért küzdök, hogy a szeretet nyerjen. Ha Madonna nem tanítja meg nekem olyan korán, hogy a szeretet a válasz, talán nem lenne annyi erőm a harcban.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Miután LMBTQ-újságíró vagyok (és talán picit aktivista is), a munkám során kikerülhetetlen volt az, hogy ne foglalkozzak a HIV/AIDS témájával. És az életemben is elkerülhetetlen volt az, hogy ne meg ismerjek HIV+ embereket. A HIV máig évszázadunk egyik tragédiája, amiről egyre kevésbé ejtünk szót. Kicsit ezért is lett a prevenció és a felvilágosítás az egyik fontos célom. Beszélni arról, miért kell mindenkinek szűrésre járni és beszélni arról, hogy a HIV nem egy stigma, aki HIV+ státuszú pedig korántsem egy halálraítélt szörnyszülött. És kicsit azért is lett talán ez a célom, mert nagyon fiatalon elkezdtem foglalkozni a témával. Például az In This Life című dal miatt. Az Erotica talán legszebb balladájában Madonna kegyetlen őszinteséggel és szomorúsággal meséli el két barátja sorsát, akik fiatalon, AIDS-ben haltak meg, súlyos kritikát olvasva a 90-es évek társadalmára:

„Láttad már meghalni a legjobb barátodat? Láttál már felnőtt férfit sírni? Néhányan annyit mondanak, hogy az élet nem fair. De én azt mondom, hogy az emberek egyszerűen érdektelenek. Inkább félrefordítják a fejüket és várják, hogy ez az egész dolog majd egyszer elmúljon. Miért kell megjátszani magunkat? Imádkozom érte, hogy mindennek egyszer vége legyen. Remélem, még ebben az életben.”

 
 

Valójában minden dalról tudnék írni. A Bad Girl erős képeiről – és zseniális klipjéről – amik talán néha-néha mindenki életében visszaköszönnek, a Deeper and Deeperről, ami valósággal ünnepli a szerelmet, a Waitingről, ami minden szenvedő szerelmes himnusza lehet vagy a Thief of Hearts-ról, amiben Madonna merész egyszerűséggel bosszúból fogva ejt egy nőt és eltöri a lábát. De csak annyit tudok ajánlani, hogy mindenki porolja le ezt a 28 éves korongot és adjon neki egy esélyt – mert a poptörténelem egy fontos, mégis elfeledett kincsét picit mindenki megérdemli. És mert 1992-ben nem kapta meg azt az elismerést, amit megérdemelt volna.

1992-ben a társadalom gyűlölte Madonnát. Ma már a társadalomtudomány is vizsgálja az Erotica-időszakot és sokan egy mini, de annál komplexebb szexuális forradalomként tartják számon. A szexről azóta viszont nyíltan lehet beszélni és ez vitathatatlanul Madonna érdeme is.

Talán 28 év múlva majd megértjük azt is amiért most küzd, és hagyjuk úgy megöregedni az embereket, ahogy ők azt jónak látják. Még akkor is, ha nőkről van szó.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Hallgasd meg Madonna Erotica albumát:

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Címkék: , , , , , , , ,

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás