„Egyenlő felek vagyunk” – interjú a Handsome Furs tagjaival

Avatar photo
2011.10.13., 8:48
Október 1-jén az A38 hajón adott fergeteges és felejthetetlen koncertjük előtt beszélgettünk a kanadai Handsome Furs duóval.
Nem tudom figyelmen kívül hagyni, hogy házasok vagytok. Hogy egyeztetitek ezt össze a zenéléssel? Gondoltatok esetleg arra, hogy úgy végezhetitek, mint a White Stripes?

Dan: Nem, szerintem ez egy romantikus meló. Itt vagyunk egy hajón, a Dunán, Budapesten, később pedig játszunk egy kicsit. Tulajdonképpen az egész eléggé meghitt, sokkal könnyebb, mint azt hittük volna. Boldogok vagyunk, hogy ezt csinálhatjuk.

Alexei: Olyan munkánk van, amit szeretünk, olyan helyekre jutunk el, amiről álmodni sem mertünk, ráadásul mindezt együtt élhetjük át. Nem is értem, mások miért nem ezt csinálják. Nincsenek félelmeim, mind a munkánkban, mind a házasságunkban egyenlő felek vagyunk. Mindkettő tele van energiával és szenvedéllyel, remélem ez életünk végéig így marad.

Kanadából származtok. Az ottaniaknak évekkel ezelőtt bocsánatot kellett kérniük Bryan Adams vagy Celine Dion miatt, mostanában azonban sokkal több menő banda kerül ki az országból, mint például az Arcade Fire, Austra, vagy a Chromeo. Szerintetek mi történt?

D.: Nem kérek bocsánatot Bryan Adams miatt, volt néhány remek dala a Robin Hood előtt. De most nyilvánosan szeretnék minden kanadai nevében elnézést kérni Celine Dion és a Nickelback miatt. Egyébként személyesen ismerjük az utóbbi pár bandát, akiket említettél.

A.: Az Arcade Fire-rel például közös részlegünk van a stúdióban.

D.: Én játszottam is velük basszusgitáron. Howard Bilerman is közös pont, mind a Handsome Furs, mind az Arcade Fire lemezét ő készítette. A Chromeo-s srácokat Montrealból ismerem, mert régebben ott voltam csapos.

A.: Kanada nagy ország, bizonyos szempontból viszont kicsi.

D.: A zenei színtér nem túl nagy, és éppen ezért nem lehetsz seggfej, mert ha az vagy, senki sem fog veled lógni és képtelen leszel előbbre jutni. Itt mindenki tiszteli a másikat.

A.: A verseny sem olyan, mint pl New York-ban, nálunk az emberek segítik egymást.

Tudjátok, hogy Win Butler (Arcade Fire) Handsome Furs pólót viselt az idei Exit Fesztiválon?

A.: Oh, ez lenyűgöző! Nem tudtunk róla, de igazán édes!

D.: Sok időt töltünk együtt, egy környéken is lakunk.

A.: Elég vicces, van Montrealban egy kávéház, mindenki oda jár, úgyhogy ha valaki mérget tenne ott a kávéba, az egész kanadai zenei színtér kihalna.

Az előző albumotokat, a Face Control-t Kelet-Európa, legfőképp Moszkva inspirálta. Mi a helyzet az új lemezzel?

A.: Az új albumot az összes olyan hely ihlette, ahol jártunk. Rengeteget turnéztunk az elmúlt időszakban, így minden város nyomot hagyott rajta.

D.: Ugyanúgy inspirálta Ázsia, mint mondjuk a Baltikum. Igazából Magyarország az a hely, amit valahogy mindig kihagytunk a turnék során. Nem tudom, miért, hiszen mikor Krakkóba vagy Belgrádba mentünk, mindig átutaztunk Budapesten is. Voltunk mindenhol, Romániában, Bulgáriában, Szlovéniában, Horvátországban, Montenegróban, Ausztriában, szóval abszolút körbelőttük Magyarországot, de itt sosem játszottunk azelőtt.

Úgy vettem észre, nagyon odavagytok a turnézásért. Miért ilyen fontos ez nektek?

A.: Kanadában nőttem fel, ami ugyan Amerikához tartozik, bizonyos szempontból teljesen el van szigetelve a világ többi részétől. Bár sok minden történik ott is, főleg a nagyvárosokban, gyerekkorom óta arról álmodoztam, hogy egyszer majd jobban megismerem a világ többi részét.

D.: Én egy szigeten nőttem fel, Vancouver-en kívül, egy nagyon kis városban. Mindig is valami szar metál bandában akartam játszani, hogy legalább kitörjek onnan, ez volt az első lépés, hogy elhúzzak bármilyen más helyre. Aztán elköltöztem, városról városra jártam, nagyon élveztem az utazgatást. Mindenhol teljesen más volt színpadra állni és rájöttünk, hogy mindig ezt akarjuk csinálni. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy megadatott nekünk.

Olyan, mint egy hosszú nászút?

A.: Pontosan. Már több mint 4 éve vagyunk házasok, mégis teljesen olyan, mintha az első nászutunk lenne. Minden város, minden ország egy újabb kaland és kihívás számunkra. Nagyon izgalmas új helyeket megismerni.

A „Handsome Furs hate this city” (Handsome Furs utálja ezt a várost) című dalotok melyik városról szól?

D.: (nevet) Nem tudom. Egy koncert előtt írtuk, még 3-4 évvel ezelőtt. Talán leginkább Vancouver-ről szól. Ott élünk, és tudom, mindenki szerint gyönyörű, liberális nyugati-parti hely, fantasztikus az időjárás, de ott sem fenékig tejfel az élet. Talán pszichológiai oka van annak, hogy így gondolom, de bármelyik városról szólhat, nekünk épp erről.

A.: Bármelyikről, ahol nem érzed jól magad. Leginkább tényleg Vancouver-ről szól, de benne van az összes többi hely is. Sose jó, ahol éppen élsz, például Franciaország hiába a divat központja, hamar rá lehet unni.

Nyugtassatok meg, hogy Budapest azért tetszik…

A.: Persze!

D.: Imádom!

A.: Tényleg lenyűgöző.

Dan, te már jártál itt egy éve…

D.: Igen, és volt is egy teljesen szabad napom. Egy barátom itt él, aki minden fontos helyet megmutatott, teljesen beolvadtam a helyiek közé. Elmentünk egy étterembe, körbenéztünk a városban, sokat ücsörögtem a Duna-parton, gyönyörű volt.

A.: Az építészet egyszerűen elképesztő, hihetetlenül csodás épületek vannak, főleg itt, a folyóparton!

D.: A legjobban azt szeretem Budapestben, hogy szuper magas a kultúra annak ellenére, hogy sok megpróbáltatáson ment keresztül ez a hely. Rengeteg kulturális örökség maradt fent az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből. Ezek a hihetetlen épületek csak kevés városban maradtak így meg, mert másutt nem foglalkoztak velük. Ebből a szempontból Magyarország nagyon különleges. Taxival jöttünk, és bárhová néztünk, mindenhol 18.-19. századi művészetet és csodás épületeket láttunk. A nyelvetek pedig hihetetlen.

A.: Nagyon nehéz, semmire sem hasonlít, talán az egyetlen, ami kicsit így hangzik, az a finn. Sok időt töltöttünk ott és volt néhány szó, amire azt mondtuk, hogy hú, ez tök ugyanúgy hangzik!

D.: Én csak egyetlen szót tudok magyarul: Köszönöm.

Tegyük fel, hogy az egyik bulitok előtt ti álltok az ajtóban és felügyelitek a face controll-t. Ki az, akit nem engednétek be?

A.: A mi klubunkba mindenkit beengednénk. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy a rajongóink ilyen széles skálán mozognak, nagyon sokszínűek. A különböző zenei ízlés vagy épp a politikai beállítottság miatt rengeteg féle ember van és én minden fajta embert szívesen látnék a klubunkban. Legalább nagy lenne a tömeg és jól mulatnánk!

D.: (hallgat) Egyetértek vele. (nevet)

Fotó: a

Címkék: ,

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás