2007 fényesen indult a zenei újdonságok szempontjából és az egyik legkiemelkedőbb banda a Szigetet is megjárt The Wombats volt.
Kiadták az első lemezüket, amivel elnyerték a közönség szívét valamint begyűjtötték vele a kedvező kritikákat, és a naptáruk is megtelt koncertidőpontokkal. Vidám dance-pop-ot játszottak, meg persze részben ugyanazokat a dolgokat puffogtatták újra, amit az Arctic Monkeys és a Kaiser Chiefs, mégis kicsit máshogyan. Nem vették olyan komolyan magukat, se a dalaikat, így egy oldottabb és játékosabb bandát kaptunk, ami élvezhető volt, akárhogy is nézzük. A közönség hasonló folytatást várt, de sajnos az új anyagok már csak a megszállott rajongóknak tetszenek. Az utóbbi kislemezeken érződött, hogy a banda teljesen más irányba terelődött, mint kellett volna, és nem éppen a legjobb úton halad: lelassult, belefásult és egészen unalmassá vált. A
This Modern Glitch sem szól máshogyan, és ez igazán lehangoló, mert azt gondolhatnánk, hogy a frontember, Matthew Muprhy elég antidepresszánst adagolt magába, hogy egy kicsit jobb lemezt adjon ki a kezei közül. A számokon érződik az a keserűség, és valami furcsa, megmagyarázhatatlan dolog, mintha kényszeresen, nyögve-nyelve lett volna elkészítve az egész.
Nem azt szeretném sugallni, hogy a lemez rossz lenne. Nem rossz, csak harmatgyenge, de tényleg. Olyan, mint egy lázas kisgyerek, akibe rengeteg gyógyszert tömtek, hogy talpon tudjon maradni, míg elérnek az orvosig. Csak itt nincs orvos, ezt kiadták és kész, nem tudnak változtatni a végeredményen. Egyedül az egyik kislemez-számban, a Tokyo-ban érezhető egy kis sírva vígadás, ami az album fénypontjává csúcsosodik a többnyire egyhangú szerzemények között. Kiemelhető még a Last Night I Dreamt… álmodozó mesélése és a Techno Fan sodró gitárja is. Az előbbi kevésbé, utóbbi már jobban emlékeztet a régi, gyors és energikus Wombats-ra. Ezeken kívül talán csak egy, maximum két dal állja meg a helyét, ami csöppet kevés. Ettől függetlenül egy szerethető dalcsokrot kaptunk, csak nem valószínű, hogy sokáig meg fog maradni az emlékezetünkben.
Az album egy ideig ostromolta a brit toplista csúcsán trónoló új Adele lemezt, de csak a második helyig jutott, aztán visszacsúszott a harmadikra. Ez most nem jött össze srácok.
