A Greta Van Fleet pengeélesen hasító sikolyokkal hozza az újgenerációs rock ‘n’ roll szellemet
A Lava Records felfedezettjei korukat meghazudtoló kiforrtsággal és bluesos elemekkel ébresztik fel a napjaink zeneiparában szunnyadó rock ‘n’ rollt. Olyan fiatalok és energikusak, hogy még Robert Plant is irigységgel nyilatkozik róluk. Jó kérdés azonban, hogy friss dalaik miért szólnak úgy, mintha már legalább negyven éve hallgatnánk őket?
A Greta Van Fleet története hivatalosan 2012 környékén kezdődött Michigan egyik kisvárosában, Frankenmuth-ban. A gyökerek azonban jóval messzebb nyúlnak vissza: a frontember és a szólógitáros, személy szerint Josh és Jake Kiszka ikertestvérek, így a közös örömzenélés már gyermekkoruk óta az életük része volt. Később fiatalabb testvérük, Sam is basszusgitárt ragadott, 2013-ban pedig Danny Wagner ült a dobok mögé, ezzel kialakítva a végleges felállást.
A hangzatos név mögött impozáns kis történet áll: 2012-ben, az első nagyobb koncert előtt egyetlen nappal a srácoknak még fogalma sem volt a nevet illetően. Az akkori dobos, Kyle Hauck nagyapjának garázsában próbáltak, aki egy Gretna Van Fleet nevű nőnek és férjének dolgozott, mint favágó. Ugyan a srácok soha sem találkoztak vele korábban, a név hallatán mégis ihletet nyertek.
Kivették az n-t az egyszerűbb hangzás érdekében, és végül ezzel váltak az amerikai rockzene legfrissebb csemegéjévé.
A Kiszka testvérek a harmonikus gyengédség és nyers energia paradoxonjával hatnak az érzékeinkre. Bennük fogalmazódnak újra az elektromos katarzisok, akusztikus gyengédségek, és a pengeélesen hasító sikolyok. Mindent megtalálhatunk bennük, amit a Led Zeppelinben, a Bad Company-ben, vagy a Lynyrd Synyrdben már megtaláltunk, ezúttal azonban 21. századi köntösbe bújtatva.
A Greta Van Fleet tagjai nem szeretik, ha zenei címkékkel ostromolják őket, azt viszont elismerik, hogy olyan blues előadók hatottak rájuk, mint Wilson Pickett, Elmore James, vagy Eric Clapton. Így nem is csoda, hogy sok párhuzam vonható közöttük és a Led Zeppelin között, kezdve Josh Kiszka Robert Plant-re hajazó vokális képességeivel, amit még maga a Zeppelin frontembere is elismert.
Karrierjük akkor kezdett felfelé ívelni, amikor Jason Flom, a Lava Records embere látta játszani a srácokat, és azonnal megkereste őket azzal, hogy a kiadó szerződtetni szeretné őket. Természetesen a banda a hír hallatán hinni sem akart a fülének.
2017 elején mindennek gyümölcseként jelent meg az első Greta Van Fleet EP, Black Smoke Rising címen, amelyről a Highway Tune rövidesen a Billboard listájának élére kúszott. 2017 novemberében a From The Fires névre keresztelt LP is napvilágot látott, amely új dalokkal kiegészülve hozta el számunkra a dinamikusan perzselő rock ‘n’ rollt.
2018-ban ígéretes műsorral járják az Észak-Amerikai kontinenst: epikus hosszúságú jammelésekkel és akusztikus elemekkel árnyalva róják az államokat, olyan nevek társaságában, mint Ozzy Osbourne, vagy Billy Idol.
Arra szeretnénk ösztönözni a generációnkat, hogy hagyjanak fel minden felesleges szabállyal. A mai zenéknek pop-orientáltnak kell lennie ahhoz, hogy elfogadottá és népszerűvé váljanak. Mi pedig olyan zenét alkotunk, ami tiszta és valahol igazságos.
(Forrás: Loudwire, Rolling Stone, )
