A sztárkultusz és a közösségi média haszna: a Radiohead-rejtély
A Radiohead az elmúlt időszak legütősebb zenei marketing kampányát hozta össze, mellyel igazolták, ha valaki nincs jelen egyetlen közösségi médiafelületen sem, az gyakorlatilag olyan, mintha nem is létezne, tehát hiánycikké válik a munkássága. A valóban egyedi reklámfogásoknak azonban korántsem ők az úttörői. A könnyűzene történetében számos példát találunk, mikor egy egyszerű, de nagyszerű ötlettel több lemezt adnak el, mint magával a dalokkal.
Elvis Presley mindenben úttörő volt, így a zenei PR területén is. Elég csak a TCB jeligére gondolnunk (Taking Care of Business = Mindig gondolj az üzletre). A világ egyik első és legjobb menedzsere, Parker ezredes ideológiája tette ugyanis valóban naggyá Elvist. Igaz, mikor a Király katonai szolgálata után piacra dobták az Elvis is Back című albumot, az rekordszámú eladást produkált. Miért is? Mert a bálvány eltűnt és csak a mítosza maradt.
A hetvenes években a „negatív reklám is reklám” szlogen mentén alkottak
A punk mozgalom ikonjai a Sex Pistolsos fiúk nem csak megjelenésükkel sokkoltak. A számcímek, a dalszövegek, de még az album borítók is bicskanyitogatóra sikeredtek. Gondoljunk csak a God Save the Queen-re. Ilyen vérlázító viselkedés mellett már senkit sem érdekelt, hogy Johnny Rotten mennyire énekel hamisan, a lemezt vitték, mint a cukrot.
A kilencvenes évek a nagy csatározások ideje volt
Ahogy annak idején a Beatles és a Rolling Stones, ekkor a Blur és az Oasis párbaján élcelődött a közönség és a sajtó. A „Cool Britannia” szolgálatába állított együtteseket sokszor és sokféleképpen ugrasztották egymásnak. Érdekes módon az ellentétek mindig akkor izzottak leginkább, mikor valamelyik fél új megjelenéssel készült előrukkolni. A lemezeladások hol a Blur, hol az Oasis felé billentették a mérleg nyelvét, de tény, hogy ez a fajta csatározás nagyban megdobta a lemezeladásokat.
A 21. században a technika vívmányai mindent visznek, az állandó online jelenlét szinte elkerülhetetlen
Sok mindenkinek jön jól a digitális forradalom, hát még a marketingnek! A fájlmegosztó oldalak száma végtelen plusz egy, így válhatott a legnagyobb és legjövedelmezőbb divattá a „leak.” (leak=kiszivárogtatás, mikor a hivatalos megjelenés előtt egy-egy dal vagy akár a teljes album felkerül az internetre.) lemezkiadó és az előadó negatív ként éli meg a „balesetet”, pedig általában ezek a megjelenések sokkal nagyobb hasznot hoznak, mint amennyi kárt okoznak. Gondoljunk csak Rihanna januári szivárogtatására.
Hol tart most a Radiohead ezzel az ügyes kis húzásával?
Nos, a Burn to Witch boszorkányégetős stop-motion videója mára túllépte a 7 milliós nézettséget. Az együttes elmondta, hogy a készülő új albummal természetesen ismét nagyot fordul a zenekar stílusa és koncepciója, a rajongók leginkább a Burn to Witch-hez hasonló hangzás-és képi világot várhatnak. Fájdalom, de a banda nem tervezi, hogy online ingyenesen elérhetővé tegye a lemezt, ugyanakkor egy nagyszabású koncertturnéval lepik meg közönségüket, melynek első állomása május 20-án Amszterdamban lesz. Aki elakarja csípni a Radioheadet valamelyik turné állomáson, jobb, ha igyekszik, mert a legtöbb helyszínre már nem lehet jegyet kapni!
