„Olyan vagyok, hogy érvényesítem, amit szeretnék” – LAIHO-interjú
LAIHO a Hangfoglaló Program Induló Előadói alprogramjának legutóbbi évadának egyik nyertese. Kezdetben Lajhó Dóra énekes-dalszerzői projektjeként indult, mostanra pedig már zenekarrá nőtte ki magát. Már az első EP megjelenésekor pozitívan nyilatkozott a szakma, azóta pedig lehetőséget lehetőségre halmoznak. Az interjút is a Budapest Showcase Hub-on való fellépésük kapcsán ejtettük meg, ahol beszélgettünk dalszerzésről, külföldi tervekről, jelenről és jövőről is.
Milyen érzés volt a BUSH-on játszani?
Nagyon örülök a lehetőségnek, ez volt az első, hogy ilyen jellegű showcase fesztivál amin játszhattunk és emiatt eléggé izgatottak is voltunk.
Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban most van egy énekes-dalszerző női előadó-hullám – gondoljunk csak például Phoebe Bridgersre – ez hatott rád valamennyire?
Valamilyen szempontból biztosan hatással van rám, elég sok női előadót hallgatok, viszont elég friss projekt a LAIHO, csak most kezdtünk el koncertezni a nyáron és a zenekar is most kezd igazán összekovácsolódni. Egyébként olyan típus vagyok, hogy érvényesítem, amit szeretnék…vagy legalábbis próbálom.
A HOTS (Hungarian Oncoming Tunes könnyűzenei exportiroda) és most a BUSH révén is van rá esély, hogy bekerüljetek a könnyűzene nemzetközi vérkeringésébe. Terveztek külföld fele nyitni?
Mindenképp szeretnénk. Angolul szövegeink vannak és a zenénk is olyan szerintem, ami megtalálná a közönségét külföldön is. Az előző lemezünket Marc Urselli keverte, aki egy New York-i producer-hangmérnök – őt is a HOTS-on keresztül ismertük meg és kértünk fel a munkára. Fantasztikus élmény volt.
Vele szívesen dolgoznánk még kint New Yorkban az új lemezünkön, szóval vannak tervek, elképzelések.
Ha jól tudom kezdetben még te írtad a dalokat és a zenei alapokat, de mostanra már zenekari felállásban készülnek. Hogyan változott azóta az alkotói folyamat?
Alapvetően én írom a dalokat továbbra is, de aztán el szoktunk vonulni egy vidéki kis házba, hogy közösen dolgozzunk rajtuk. Régebben a Balatonhoz mentünk, de például legutóbb Mezőtúr környékét választottuk. Általában négy-öt napos kiruccanásról van szó. Úgy szokott lenni, hogy megmutatom nekik mit írtam és együtt gondolkozunk azon, hogyan tudnánk átvinni zenekaros verzióba. Ilyenkor nyilván kicsit átformálódnak a dalok, már csak azért is, mert bejönnek a hangszerek a képbe. Sokszor úgy megy, hogy konkrétabb dolgokat viszek, de aztán a többiek is hozzáadják a saját gondolataikat. Kifejezetten szeretem ezt folyamatot, imádom az ötleteiket és az elképzeléseiket.
Mik a terveitek a következő évre?
Szimler Bálint filmrendező és Nagy Zágon operatőr készített velem egy anyagot, ami valahol a kisfilm és a videoklip formátum között van, ez hamarosan látható lesz. Illetve tovább írom a dalokat, jön majd a következő lemez is és ugye van az az elképzelésünk a már említett new york-i producerrel. Másfél éven belül jó lenne ha ezek a tervek révbe érnének és ha már ott vagyunk szívesen fellépnék valahol New York-ban is.
